Nógrád és környéke
Nógrád fekvése
Budapesttől 60 km-re, északra található a 2-es főút mentén. Vasúton is megközelíthető a Vác-Balassagyarmat vonalon.
Nógrád rövid története
A község és a megye nevét váráról, annak bolgár-szláv eredetű Novigrad, azaz Újvár elnevezéséből kapta.
Története a honfoglalás előtti időkre vezethető vissza. A vár keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy a kezdetleges formában épült földvár már a népvándorlás korában fennállott. Okleveles adataink 1108-tól vannak. A királyi vár köré szerveződött meg a várispánság, a királyi vármegye. A tatárjárás a vár és a város sorsát is megpecsételte. A pusztítás, a királyi várföldek eladományozása és a nemesi vármegye kialakulása miatt Nógrád korábbi jelentőségét soha többé nem tudta visszaszerezni.
A tatárjárástól a XV. századig kevés adatunk van a várról. IV. László király I. Tamás váci püspöknek adományozta Nógrádot. Az adományozás valószínűleg az 1274-1284-es évek között történt. A vár katonai jelentősége az 1450-es években, a huszita betörések miatt vált ismét fontossá. Valószínűleg ekkoriban épült az öregtorony.
Báthori Miklós püspök 1475-1506 között hatalmas költséggel nagyszabású építkezést folytatott, aminek eredményeként reneszánsz stílust kapott a vár. Többek között a belső várat 30 láb mély és ugyanilyen széles, sziklába vágott árokkal kerítette körül és egy kutat is fúratott.
Mohács után sokszor gazdát cserélt a vár. 1685-ben villámcsapástól felrobbant a lőporraktár, ami hatalmas rombolást végzett a védőfalakban, ezért a török a még épen maradt részeket is felgyújtotta, majd elhagyta a várat.
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején javítgatták a várat, ami azonban megerősítve sem volt alkalmas arra, hogy komolyabb ostromot kiálljon, ezért a császári csapatok közeledtének hírére 1709. októberében a kurucok szétrombolták. A császáriak rövidesen el is foglalták, és a még álló falakat lerombolták.
A törökök elvonulásának idejére a falu elnéptelenedett, ezért a Felvidékről származó szlovákokkal telepítették be, akik magukkal hozták nyelvüket és szokásaikat.
Lakosság
A lakosság létszáma 1960-ban még több, mint 2000 fő volt. A népesség azóta folyamatosan csökken, 2010-ben 1566 fő volt.
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 1%-a szlovák és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.
A falu nevezetességei
A vár
A környező vidékből hatvan méterre kimagasodó, nagyterületű fennsíkot koronázza, ami még romjaiban is lenyűgöző.
A vár a korábban épült belső és egy – a hegy peremét követő – külső várból áll.
A belső vár nagyjából 50x30 m területű, amit korábban egy mély sziklaárok vett körül. Ez ma már nem látszik, teljesen feltöltődött. A jelenleg csak maradványokban látható épületeit a XV. század második felében építették. Ebben az időszakban készült el az a nagyméretű, három emelet magas öregtorony is, melynek csonkja messziről jellegzetessé teszi a nógrádi várromot. Falán két csúcsíves ablak maradványai, belső oldalán pedig egy kandalló kéménye látható.
A külső várfalat a lejtőre alapozták, majd feltöltötték, amivel területet nyertek. A külső vár mérete kb. 140x90 m. Védelmét eleinte ágyúrondellák, majd a XVII. századtól kezdve újolasz típusú bástyák látták el. A csapórácsos, kőkeretű kapu maradványai viszonylag épen maradtak.
A XIX. század végétől kedvelt úti cél a vár. 1936-ban országzászlót állítottak fel. 1949-ben kisméretű ásatást végeztek a belső vár árkában, de átfogó ásatásra sajnos még nem került sor. Elkezdődött viszont az állagmegóvás és a helyreállítás. Kiegészült az újolaszbástya és védőtetőt kapott a kerek rondella.
Római katolikus templom
A templomról bővebben itt olvashat.
Általános miserend: kedd 8.00, szombat 18.00, vasárnap 8.00.
Plébánia
A római katolikus templommal közvetlenül határos a XVIII. század második feléből származó barokk plébánia épülete. A földszintes, L-alakú épület utcai szárnyának udvari homlokzatán tornác fut végig, három szabad és négy mellvédes nyílással.
Szentháromság szobor
A kőből faragott oszlopon Szentháromság szobor-kompozíció látható, melyet kovácsoltvas kerítés vesz körül. A Hunyadi u. 50. sz. alatt található meg.
Kálvária kápolna és Golgota
A vasútállomás közeléből, a Csurgó-forrás mellől induló kék és zöld turistaút vezet ide. A festői környezetben felállított kápolnában a szlovák ősök által szülőföldjükről, Sasvár zarándokhelyről hátukon magukkal hozott egy darab fából kifaragott Pieta látható. 1890 körül épült. A kálvária feletti dombtetőn három kereszt áll.
Zsidó temető
A településen korábban élő zsidó lakosság temetkezési helye 13 héber feliratú sírkővel. A Kálvária után van, ha a vasút (Csurgó-forrás) felől érkezünk.
Evangélikus templom
Nógrád 1774-től 184 esztendőn át Bánk filiája volt. 1958-tól vált külön, és lett önálló egyházközség, mintegy négyszáz evangélikussal. Addig csupán évente hét alkalommal volt Nógrádon evangélikus Istentisztelet, de a hívek önálló lelkészre és aktív szolgálatra vágytak.
Tájház
Cím: Felszabadulás utca 36. Bejelentkezni munkanapokon munkaidőben a 35/562-000 számon tudnak.
Faluközpont
A Sallai és a Szondi utca kereszteződésében több emlékmű is található: Nepomuki Szent János szobra, 1848-as emlékmű, Szent Flórián emlékmű.
Szent István emlékoszlop
A fából faragott, magas oszlopon Szent István dombormű van, alkotója Dr. Berek Lajos amatőr fafaragó. A római katolikus templom mellet lévő önkormányzat udvarán található.
I. Világháborús emlékmű
Kocka alakú kő emlékmű, tetején elesett katona szobrával, középen a homlokzaton koronás ország-címert tartó két angyallal. Felirata:
1914-1918. A hazáért meghaltak, hogy örökre éljenek.Kőbe vésve az I. világháborúban elesett 58 nógrádi lakos neve olvasható. A Hunyadi és a Tabán utca találkozásánál van.
Újtemető
A Rózsa Ferenc utca és a vasút felőli végén található temetőben három emlékmű van. Az erdélyi stílusú, tulipán motívumokkal díszített, fából faragott, zsindelytetővel fedett harangláb felirata:
Egyetlen reményem ó Istenem te vagy.Az emlékoszlop az ’56-os forradalomra emlékeztet. A fából faragott kopjafa Horváth Imre helyi fafaragó munkája. Felirata:
A hősökért 1994.II. világháborús emlékmű talapzaton álló kőalkotás, tetején turul madárral. A rajta lévő egyik márványtábla felirata:
A II. világháború elesettjei emlékére 1941-1944.Rajta 41 nógrádi áldozat neve olvasható.
Források
A Csurgó-forrás a Vasút sor és a Petőfi utca sarkánál van. Az üdítő, kristálytiszta víz és a parkosított környezet a turisták kedvelt pihenőhelye. A forrás vizéből a falubeliek és a környéken élők gyakran visznek haza.
A Margit-forrás kifolyója a falu központjában van. Maga a forrás ettől 150 m-re ered. Nincs mellette pihenőhely.
A környék látnivalói
Nógrád a kirándulóknak ideális kiindulópont. Pár perces sétával erdőn-mezőn találhatjuk magunkat. A kék túraútvonalon Ny-ÉNy felé a Börzsöny legmagasabb pontját, a Csóványos 938 m-es csúcsát érhetjük el; D felé Magyarkútra, vagy a piros + -en Szokolyára juthatunk. A zöld jelzésű útvonal Királyrétre vezet, ahonnan további lehetőségek indulnak. Több kerékpáros túraút is található a környéken.
Kocsival, busszal vagy vonattal gyorsan elérhetőek a környék látnivalói, például: Drégelyvár, Bánki tó, Ipolytarnóc.