Isten hozta honlapunkon!

Nem sikerült beolvasni a hírcsatorna tartalmát.


Honlap

2019-01-12 13:19-kor frissítve,

1231 látogatás.

Nógrád és környéke

Nógrád fekvése

Budapesttől 60 km-re, északra található a 2-es főút mentén. Vasúton is megközelíthető a Vác-Balassagyarmat vonalon.

Nógrád rövid története

A község és a megye nevét váráról, annak bolgár-szláv eredetű Novigrad, azaz Újvár elnevezéséből kapta.

Története a honfoglalás előtti időkre vezethető vissza. A vár keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy a kezdetleges formában épült földvár már a népvándorlás korában fennállott. Okleveles adataink 1108-tól vannak. A királyi vár köré szerveződött meg a várispánság, a királyi vármegye. A tatárjárás a vár és a város sorsát is megpecsételte. A pusztítás, a királyi várföldek eladományozása és a nemesi vármegye kialakulása miatt Nógrád korábbi jelentőségét soha többé nem tudta visszaszerezni.

A tatárjárástól a XV. századig kevés adatunk van a várról. IV. László király I. Tamás váci püspöknek adományozta Nógrádot. Az adományozás valószínűleg az 1274-1284-es évek között történt. A vár katonai jelentősége az 1450-es években, a huszita betörések miatt vált ismét fontossá. Valószínűleg ekkoriban épült az öregtorony.

Báthori Miklós püspök 1475-1506 között hatalmas költséggel nagyszabású építkezést folytatott, aminek eredményeként reneszánsz stílust kapott a vár. Többek között a belső várat 30 láb mély és ugyanilyen széles, sziklába vágott árokkal kerítette körül és egy kutat is fúratott.

Mohács után sokszor gazdát cserélt a vár. 1685-ben villámcsapástól felrobbant a lőporraktár, ami hatalmas rombolást végzett a védőfalakban, ezért a török a még épen maradt részeket is felgyújtotta, majd elhagyta a várat.

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején javítgatták a várat, ami azonban megerősítve sem volt alkalmas arra, hogy komolyabb ostromot kiálljon, ezért a császári csapatok közeledtének hírére 1709. októberében a kurucok szétrombolták. A császáriak rövidesen el is foglalták, és a még álló falakat lerombolták.

A törökök elvonulásának idejére a falu elnéptelenedett, ezért a Felvidékről származó szlovákokkal telepítették be, akik magukkal hozták nyelvüket és szokásaikat.

Lakosság

A lakosság létszáma 1960-ban még több, mint 2000 fő volt. A népesség azóta folyamatosan csökken, 2010-ben 1566 fő volt.

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 1%-a szlovák és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.

A falu nevezetességei

A vár

A környező vidékből hatvan méterre kimagasodó, nagyterületű fennsíkot koronázza, ami még romjaiban is lenyűgöző.

A vár a korábban épült belső és egy – a hegy peremét követő – külső várból áll.

A belső vár nagyjából 50x30 m területű, amit korábban egy mély sziklaárok vett körül. Ez ma már nem látszik, teljesen feltöltődött. A jelenleg csak maradványokban látható épületeit a XV. század második felében építették. Ebben az időszakban készült el az a nagyméretű, három emelet magas öregtorony is, melynek csonkja messziről jellegzetessé teszi a nógrádi várromot. Falán két csúcsíves ablak maradványai, belső oldalán pedig egy kandalló kéménye látható.

A külső várfalat a lejtőre alapozták, majd feltöltötték, amivel területet nyertek. A külső vár mérete kb. 140x90 m. Védelmét eleinte ágyúrondellák, majd a XVII. századtól kezdve újolasz típusú bástyák látták el. A csapórácsos, kőkeretű kapu maradványai viszonylag épen maradtak.

A XIX. század végétől kedvelt úti cél a vár. 1936-ban országzászlót állítottak fel. 1949-ben kisméretű ásatást végeztek a belső vár árkában, de átfogó ásatásra sajnos még nem került sor. Elkezdődött viszont az állagmegóvás és a helyreállítás. Kiegészült az újolaszbástya és védőtetőt kapott a kerek rondella.

Római katolikus templom

A templomról bővebben itt olvashat.

Általános miserend: kedd 8.00, szombat 18.00, vasárnap 8.00.

Plébánia

A római katolikus templommal közvetlenül határos a XVIII. század második feléből származó barokk plébánia épülete. A földszintes, L-alakú épület utcai szárnyának udvari homlokzatán tornác fut végig, három szabad és négy mellvédes nyílással.

Szentháromság szobor

A kőből faragott oszlopon Szentháromság szobor-kompozíció látható, melyet kovácsoltvas kerítés vesz körül. A Hunyadi u. 50. sz. alatt található meg.

Kálvária kápolna és Golgota

A vasútállomás közeléből, a Csurgó-forrás mellől induló kék és zöld turistaút vezet ide. A festői környezetben felállított kápolnában a szlovák ősök által szülőföldjükről, Sasvár zarándokhelyről hátukon magukkal hozott egy darab fából kifaragott Pieta látható. 1890 körül épült. A kálvária feletti dombtetőn három kereszt áll.

Zsidó temető

A településen korábban élő zsidó lakosság temetkezési helye 13 héber feliratú sírkővel. A Kálvária után van, ha a vasút (Csurgó-forrás) felől érkezünk.

Evangélikus templom

Nógrád 1774-től 184 esztendőn át Bánk filiája volt. 1958-tól vált külön, és lett önálló egyházközség, mintegy négyszáz evangélikussal. Addig csupán évente hét alkalommal volt Nógrádon evangélikus Istentisztelet, de a hívek önálló lelkészre és aktív szolgálatra vágytak.

Tájház

Cím: Felszabadulás utca 36. Bejelentkezni munkanapokon munkaidőben a 35/562-000 számon tudnak.

Faluközpont

A Sallai és a Szondi utca kereszteződésében több emlékmű is található: Nepomuki Szent János szobra, 1848-as emlékmű, Szent Flórián emlékmű.

Szent István emlékoszlop

A fából faragott, magas oszlopon Szent István dombormű van, alkotója Dr. Berek Lajos amatőr fafaragó. A római katolikus templom mellet lévő önkormányzat udvarán található.

I. Világháborús emlékmű

Kocka alakú kő emlékmű, tetején elesett katona szobrával, középen a homlokzaton koronás ország-címert tartó két angyallal. Felirata:

1914-1918. A hazáért meghaltak, hogy örökre éljenek.

Kőbe vésve az I. világháborúban elesett 58 nógrádi lakos neve olvasható. A Hunyadi és a Tabán utca találkozásánál van.

Újtemető

A Rózsa Ferenc utca és a vasút felőli végén található temetőben három emlékmű van. Az erdélyi stílusú, tulipán motívumokkal díszített, fából faragott, zsindelytetővel fedett harangláb felirata:

Egyetlen reményem ó Istenem te vagy.

Az emlékoszlop az ’56-os forradalomra emlékeztet. A fából faragott kopjafa Horváth Imre helyi fafaragó munkája. Felirata:

A hősökért 1994.

II. világháborús emlékmű talapzaton álló kőalkotás, tetején turul madárral. A rajta lévő egyik márványtábla felirata:

A II. világháború elesettjei emlékére 1941-1944.

Rajta 41 nógrádi áldozat neve olvasható.

Források

A Csurgó-forrás a Vasút sor és a Petőfi utca sarkánál van. Az üdítő, kristálytiszta víz és a parkosított környezet a turisták kedvelt pihenőhelye. A forrás vizéből a falubeliek és a környéken élők gyakran visznek haza.

A Margit-forrás kifolyója a falu központjában van. Maga a forrás ettől 150 m-re ered. Nincs mellette pihenőhely.

A környék látnivalói

Nógrád a kirándulóknak ideális kiindulópont. Pár perces sétával erdőn-mezőn találhatjuk magunkat. A kék túraútvonalon Ny-ÉNy felé a Börzsöny legmagasabb pontját, a Csóványos 938 m-es csúcsát érhetjük el; D felé Magyarkútra, vagy a piros + -en Szokolyára juthatunk. A zöld jelzésű útvonal Királyrétre vezet, ahonnan további lehetőségek indulnak. Több kerékpáros túraút is található a környéken.

Kocsival, busszal vagy vonattal gyorsan elérhetőek a környék látnivalói, például: Drégelyvár, Bánki tó, Ipolytarnóc.